Az évente megjelenő tükör központi témája ezúttal az, hogy milyen hatással volt a válság a munkaerőpiacra. Fazekas Károly kiemelte: a munkaerőpiaci válság kezelésére alkalmazott szakpolitikai intézkedések csak "tüneti kezelésként" szolgáltak. A Munkaerőpiaci Tükörből kiderül, hogy 2009-ben a kormány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a munkaügyi központok összesen 19 milliárd forintot költöttek munkahelymegtartó támogatásokra, amellyel legalább 60 ezer munkahelyet sikerült megmenteni - adta hírül az MTI.

Köllő János, az MTA-KTI tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban elmondta: a legalább 60.000 munkahely megtartása is jelentős eredmény, ugyanakkor ma már nyilvánvaló, hogy a munkahely-megőrzési és -teremtési programok nem tudták elejét venni a  munkanélküliség növekedésének. Hozzátette, Magyarország nem tartozott azok közé az országok közé, amelyekben úgynevezett "puhább eszközökkel" - például bércsökkentéssel, munkaidő rövidítéssel, vagy visszavételi ígérettel kombinált ideiglenes elbocsátással -tompítani tudták volna a válság munkaerőpiaci következményeit.

A Munkaerőpiaci Tükörből kiderül, hogy 2008 októbere és 2010 júniusa között összesen 889 cég, csaknem 53 ezer munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi kirendeltségeken. A költségvetési szektorban 2008-2009-ben a foglalkoztatás közmunkások nélkül 0,4 százalékkal csökkent, a munkaidő-csökkenés pedig meghaladta az 1 százalékot, emellett nagy - fűnyíróelv szerinti - bércsökkentés volt. A magánszektorban a reálbér nem változott, a munkaidő-csökkenés nagy része pedig létszámcsökkenésből adódott.

A kutatásba bevont alkalmazottak 55 százalékánál összességében nem változott, a többieknél viszonylag gyakori volt a havi 8 órás csökkenés.

Köllő János hangsúlyozta, a válság következménye az is, hogy jelentősen nőtt az ifjúsági munkanélküliség, és romlott a gyors elhelyezkedés esélye a munkából kikerülők körében. Ezenkívül 20 százalékkal nőtt a nem támogatott munkanélküliek száma, különösen nagy a növekedés azok között, akik nem régen munkanélküliek és keresnek vagy akarnak állást, valamint nem kapnak egyéni jogon támogatást.

A kiadvány arra is kitér: a korábbi válságok tapasztalatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatás a többi gazdasági mutatóhoz képest mindig később tér vissza a válság előtti szintre a beruházások visszaesése miatt. Valószínű az is, hogy a munkaerőpiacra foglalkoztatottként visszakerülőket a korábbinál nagyobb arányban alkalmazzák majd határozott idejű szerződéssel és munkaerő-kölcsönzőn keresztül - közölte a távirati iroda.

MTI